Dunay András: Kockázatalapú fenntartás-tervezés elosztóhálózaton Fuzzy logika alkalmazásával

(2011) Az utóbbi 20 évben a korábbi áramszolgáltató vállalatok jelentős változásokon mentek keresztül a privatizáció, a kereskedői és hálózati engedélyesek szétválasztása és a liberalizáció során. Ezek a változások alapvetően érintik a hálózati engedélyesek gazdálkodását: a hatósági költség-felülvizsgálatok, az árszabályozás szigorodása, a tulajdonosok nyereségre vonatkozó elvárása miatt a ráfordítások szintje csökken, miközben a fogyasztói igényeket megfelelő szinten továbbra is ki kell elégíteni.   > >  



Kaleha Zsolt: A tervezéstől az elszámolásig – Integrált mobil munkairányítás a gyakorlatban

(2009)  A költséghatékonyság növelése a közmü- és távközlési hálózatoküzemeltetésével foglalkozó vállalatokban napjaink kulcskérdésévévált. E téren a legtöbb eredmény a jobb munkaszervezéstől,a munkairányítás és az erőforrás-gazdálkodás optimalizálásától várható. A költséghatékonyság javításánakegyik lehetséges területe a terepimunkákat végző szerelőcsapatokmunkaszervezése és munkairányítása. A címben is szereplő integrált, mobilmunkairányítás a fenti terület korszerü,informatikai alapokon nyugvó támogatásátcélozza meg.

   > >  



Álmos Attila: Költséghatékonyság és az automatikus erőforrás-gazdálkodás összefüggései

(2008) Napjainkban a közmű és távközlési vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a költséghatékonyság növelése érdekében. A költséghatékonyság javításának egyik lehetséges területe a – jobbára terepi munkákat végző – szerelőcsapatok munkakiosztása és ütemezése. Az automatikus erőforrás-gazdálkodás a fenti terület korszerű számítástechnikai alapokon nyugvó informatikai rendszerrel történő támogatását célozza meg.   > >  



Veres Jenő: Flottakövetés és munkairányítás integrációja a Fővárosi Vízműveknél

(2007) A fogyasztók magas szintű kiszolgálása már nem csak néhány iparág sajátja. A közművek területén is „új szelek fújnak”, így a fogyasztó kiemelt figyelmet élvez.  Az ügyfél orientált megközelítés egyik jó példáját mutatja be a cikk Fővárosi Vízművek esetén keresztül. Nem mellesleg a közlekedés és a térinformatika eszközeinek felhasználásával.   > >  



Kőváry István: Korszerű mobil technológia alkalmazása Főtáv Rt-nél

(2006) A Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (FŐTÁV) működési hatékonysága, valamint szolgáltatási színvonala és üzembiztonsága növelése céljából üzemeltetési, fenntartási és hibaelhárítási munkafolyamatainak korszerűsítését határozta el. A megváltozott munkafolyamatokkal párhuzamosan korszerűsítette ezen tevékenységeit támogató informatikai megoldásait. A projekt részeként a terepi munka hatékonyságának növelésére, valamint a hálózatra, berendezésekre vonatkozó adatkarbantartás, adatgyűjtés terepi támogatására mobil technológia bevezetése mellett döntött.

  > >  



Gyimóthy Béla – Dunay András: Hálózati vagyongazdálkodást támogató informatikai szolgáltatás alapelvei

(2005) Történelmi áttekintés  Magyarországon a közcélú villamosenergia-szolgáltatás megindulása világviszonylatban is korai időpontra tehető: Temesvár, 1884 (ma Románia). A XIX. sz. végi városi villanytelepek helyét idővel a körzeti erőművek és középfeszültségű hálózatok vették át. 1935-re a városok 100-, a községek 30%-a villamosítva lett. A villamos művek részben magán, részben közösségi (önkormányzati) tulajdonban működtek, a vállalkozások fő célja eleinte a szolgáltatás elérhetőségének kiterjesztése, az igények felkeltése és kiszolgálása volt, később a már gyorsan fejlődő termelés és szolgáltatás biztonságának növelése.   > >  



Gyimóthy Béla: Differenciált karbantartás-tervezés az áramszolgáltatóknál (karbantartás, felújítás, rekonstrukció)

(2004) Az új villamosenergia törvény és a végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések felszínre hoztak egy sor kérdést, amelyben a szabályozó hatóságot, és a piaci szereplőket különböző érdekek vezérelnek. A piac szereplői – közüzemi szolgáltatók, hálózati és kereskedői engedélyesek egyfelől – a befektetéseik megtérülésében, és megfelelő nyereség realizálásában érdekeltek. A közüzemi és feljogosított fogyasztók másfelől, a megfelelő minőségű garantált szolgáltatásban, illetve a versenypiac árszabályozó hatásának érvényesülésében érdekeltek.   > >  



Medvig Attila – dr. Niklasz László – Szekeres Gábor: Navigációs adatbázisok

(2004) Autó navigációs adatbázisok előállítása két kontinensen

A Geometria az elmúlt évtizedben több millió kilométernyi úthálózat adatait dolgozta fel USA és Európa számos államát érintően, amely a cég által kifejlesztett hatékony technológiának és jól szervezett munkának köszönhető. A Geometria már a 90-es évek első felétől előállít digitális úthálózat adatokat autó navigációs adatbázisok létrehozásához. Az első megbízásokat a holland EGT (European Geographic Technologies) vállalkozástól kapta, és az előállított adatok a Philips cég CARIN autó navigációs rendszerének részét képezték.   > >  



dr. Niklasz László: Határőrizet támogatása térinformatikával

(2004) Az Európai Uniós csatlakozásból, és ebből következően az ún. schengeni határőrizeti rendszerhez – közös külső határok védelme – való kapcsolódásból eredő elvárások és kihívások, valamint a térinformatika területén az utóbbi években bekövetkezett technológiai fejlődés – GPS, GPRS, távérzékelés, stb. – vezettek oda, hogy napirendre került a határőrizet korszerűsítése a BM Határőrségnél. A korszerű technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy az érintettek a határrendészet illetékességébe tartozó eseményeket szélesebb földrajzi környezetükben vizsgálják, elemezzék, hatékonyabbá téve ezzel a döntés előkészítést és a végrehajtást is.   > >  



Gyimóthy Béla: Közművállalatok vagyongazdálkodásának informatikai támogatása

(2004) A közműszolgáltató vállalatok eszközvagyonának meghatározó részét a műszaki hálózat alkotja, mely eszközök a szolgáltatásban, és így a tőkemegtérülésben közvetlenül és aktívan részt vesznek. Ezért évente jellemzően több-tízmilliárd forintot fordítanak a műszaki hálózataik fenntartására, rekonstrukciójára és üzemeltetésére. Üzleti szempontból tehát meghatározó jelentőségű, hogy ezen ráfordítások milyen eredményt, megtérülést produkálnak. E követelmény a gazdasági és műszaki szempontokat integráltan, a hálózat területi, műszaki sajátosságait figyelembe vevő döntés-előkészítéssel elégíthető ki.   > >  



Tolnai Béla: Műszaki-gazdasági tervezés mérnöki szemmel

Vállalatok működési folyamatainak pénzértékben való kifejezése a számvitelre épül. Hatékony döntések meghozatala vezetői feladat. A controlling szervezetek vezetéséhez szorosan kapcsolódó fogalom, amely tervezési és kontroll elemeket foglal magában. Funkciója, hogy lehetővé tegye a szervezeten belüli döntésekben az eredményorientáltság érvényesülését, a mindennapi döntések összekapcsolását a szervezetek piaci, üzleti sikerességében. Közgazdaságtani felfogások szerint a controlling vezetési funkció vagy a legalábbis vezetést támogató eszközrendszerként értelmezendő.   > >  



Tenke Tibor: Áramszolgáltató vállalatok vagyongazdálkodása

(2003) Az áramszolgáltatók közelmúltban végrehajtott privatizációja következtében a vállalatok üzleti prioritásai megváltoztak, átértékelődtek. Az alapvető üzleti cél a tulajdonosi befektetések megtérülésének biztosítása lett. A privatizáció során az új tulajdonosok egy monopolhelyzetben lévő vállalati struktúrát örököltek, amelyben a profitéhséget (a privatizációs szerződéseken kívül) az államilag szabályozott árképzés korlátozta. Ebben a helyzetben az elsődleges tulajdonosi célkitűzés a költségek csökkentése volt, ami sok esetben a szolgáltatás minőségének rovására történt.   > >  



Tolnai Béla: Állag- és állapotmegőrzés tervezése vízi közművekben

(2003)  A gázellátás területén létezik Gáztörvény, a villamos energia szolgáltatás működési kereteit a Villamos energia törvény szabja meg. Ugyanakkor a vízi közmű szolgáltatás mozgásterét kijelölő, hasonló kondíciókkal rendelkező jogszabály nem létezik és felügyeleti szerv sem működik a vízellátási és szennyvízelvezetési területen. A folyamatot semmi sem moderálja, pusztán az érdekek mentén zajlik. A közüzemi szolgáltatókat – köztük a privatizált szolgáltatókat is – a befektetéseik megtérülése és megfelelő nyereség realizálása motiválja.   > >  



Tolnai Béla: A hatékonyság javítása a vállalati infrastruktúra működtetése révén

(2003) Ma már a legtöbb közművállalat rendelkezik üzleti folyamatait felügyelő informatikai támogatással. Ezen rendszerek céljául deklaráltan a szolgáltatás megbízhatóságának fokozását, a fogyasztók kiszolgálásának javítását, az üzemelési költségek csökkentését valamint a főhatósági követelményeknek való jobb megfelelést jelölik meg. A kezdeti időszakra a manuális munka gépesítése volt a jellemző, amikor is a tömeges fogyasztói panaszbejelentéseket a számítógép segítségével rendszereztük, a gyors visszakereshetőség komoly teljesítménynek számított.     > >  



Veres Jenő: A térinformatika és a mobil távközlés találkozása

(2003)  A Westel új szolgáltatással örvendeztette meg előfizetőit. Már nem fenyegeti a “harmincasokat“ az éhenhalás vagy a kilátástalan bolyongás benzinkannával a kezükben. SMS-en vagy Wap-ot használva könnyűszerrel megtalálják a legközelebbi éttermet, benzinkutat és még számos fontos szolgáltatás helyét. Napjaink egyik “slágertémája“ a helyfüggő szolgáltatás. A nemzetközi trendet követve, Magyarországon a Westel Mobil Rt. 2002-ben indította el az ún. célravezető szolgáltatást, melyhez a műszaki alapokat a Geometria Kft. és az Ericsson Magyarország biztosította.   > >  



Szécsy Tamás: Oracle iFS alapú műszaki dokumentumkezelés bevezetése a Magyar Villamossági Művek Rt-ben

(2002) A Geometria Térinformatikai Rendszerház Kft. 1986ban történt alapítása óta piacvezető helyet foglal el a térinformatikai rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások és fejlesztések területén, és meghatározó szerepet játszik a hasonló jellegű nonprofit tevékenységek esetében is. 1997 óta része az Oracle Alliance, majd Oracle Partner programnak. Referenciái között számos hazai és EU közművállalat található, így az MVM Rt. is, melynek MAHALIA projektjében, mint fővállalkozó vett részt. Az alábbiakban erről a projektről számol be Szécsy Tamás, a fővállalkozó Kft. vezető rendszerfejlesztője.   > >  



Dr. Niklasz László – Dr. Pintér László – Podolcsák Ádám: Az Ültetvény Statisztikai Térinformatika (ÜST) rendszerének megvalósítása a KSH-ban

(2002) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2000. évi CXLIII. törvény alapján szőlő- és gyümölcsösültetvény-összeírást hajtott végre 2001-ben. Az összeírás eredményeinek feldolgozását és kezelését egy Phare projekt segítette, aminek feladata volt a szükséges térinformatikai rendszer megtervezése és megvalósítása. A térinformatikai rendszer az ÜST (Ültetvény Statisztikai Térinformatika) néven vált ismertté. Jelen közlemény célja a kitűzött feladatok, a megvalósítás ismertetése, és az elért eredmények bemutatása, valamint az ÜST jövőjének a körvonalazása.   > >  



Kaleha Zsolt: A műszaki informatika vállalati szintű integrációja a FŐTÁV Rt-ben

(2002) A napjainkban zajló liberalizációs folyamatok, illetve az energiahordozók közötti egyre élesedő verseny arra kényszeríti a közmű szolgáltató vállalatokat, hogy versenyképességük növelése érdekében áttekintsék üzleti folyamataikat, és a hagyományos vállalati struktúrákat az értékteremtő folyamatok mentén szervezzék újjá. Az egyes vállalati egységek (igazgatóságok) munkáját támogató informatikai rendszerek önmagukban nem képesek végigkövetni a több vállalati egységet is érintő, úgynevezett keresztfunkcionális üzleti folyamatokat, ezért a folyamatalapú vállalati működést csak integrált informatikai rendszerek képesek megfelelően támogatni.   > >  



Cseke István: Ügyfél- és diszpécserszolgálati rendszere

(2001) Napjainkban az áramszolgáltatókkal szemben támasztott követelmények, a szolgáltatás minősége és a költség-hatékony működés mellett, az ügyfelek egyre magasabb színvonalú kiszolgálásának irányába tolódnak el. Az ELMŰ – ÉMÁSZ, többek között e magasabb szintű igények kiszolgálása érdekében, telefonos ügyfélszolgálatot vezetett be. A telefonos ügyfélszolgálat hatékony működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalatról, a fogyasztókról, a közmű hálózatról pontos, naprakész információk álljanak rendelkezésre.   > >  



Hargitai Péter: Mezőgazdasági támogatások németországi ellenőrzése, hazai kivitelezésbe

(2001) Az 1997-ben alapított GeoAdat Kft., mint a Geometria Térinformatikai Rendszerház Kft. speciális alapadatbázisok építésére szakosodott leányvállalata négy éve együttműködésben dolgozik a müncheni székhelyű GAF mbh-val. A német cég nemzetközileg elismert a távérzékelés alkalmazásában és egyik jelentős tevékenysége a németországi mezőgazdasági támogatási rendszer ellenőrzésének végrehajtásához kapcsolódik. A GeoAdat Kft. a német cég partnereként a négyéves közös együttműködés során több német tartomány digitális adatbázisának építésében vett részt sikerrel.   > >  



dr. Niklasz László: Földügyek és EU csatlakozás

(2001) A felgyorsulni látszó EU csatlakozási tárgyalásokhoz kötődően egyre több hír, elképzelés jelenik meg a sajtóban, elsősorban a termőföld vásárlására vonatkozó magyar derogációs igények vonatkozásában. E kérdés szakmai vonzata, azonban messze túl mutat azon a tényen, hogy egy külföldi hány év múlva vásárolhat termőföldet hazánkban. Érdemes ezt a kérdéskört jobban körüljárni, megvizsgálva milyen tennivalói vannak a szakterületnek, és ezek megvalósítására milyen lépéseket célszerű tennie.   > >  



Medvig Attila: Digitális térképek alkalmazása a holland agrártámogatási rendszerben

(2001) Az EU tagországaiban az Európai Bizottság intézkedéseinek következtében az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek az agrártámogatások informatikai rendszerének kialakítására. Az informatikai rendszer működtetésében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a digitális földrajzi információk, amelyek a támogatások hatékony és objektív ellenőrzését teszik lehetővé. Ezen információk előállításában és karbantartásában exportmunkái révén a Geometria Kft. és leányvállalatai jelentős ismeretekre és tapasztalatokra tettek szert az elmúlt időszakban, amit a továbbiakban vázolt holland példa révén most megosztunk az olvasóval.   > >  



Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer bevezetésének kérdései

Jóllehet hazánkban a rendszer megvalósítása és bevezetése vonatkozásában már készült rövid helyzetfelmérés és javaslat, stratégiai terv, tanulmányok stb., – amelyek elkészítésében a FÖMI, mint a téma avatott ismerője és hazai kutatás-fejlesztésének megalapozója jelentős szerepet játszott és játszik a jövőben is œ azért nem haszontalan áttekinteni a bevezetés néhány földügyi szakmai kérdését, a tagországok sajátosságai, illetve a Geometria Kft. és a Geoadat Kft. néhány tagországot érintő, a geometriai adatelőállítás tekintetében szerzett tapasztalatai alapján.   > >  



Spala János – Gyimóthy Béla: Áramszolgáltató vállalatok üzleti folyamatainak informatikai támogatása Műszaki Adattár létrehozásával (a távlati tervezés példáján)

(2001) Az áramszolgáltató vállalatoknál egyes üzleti folyamatok informatikai támogatása egyáltalában nem új keletű dolog. Lokális, egymástól elszigetelt rendszerek már igen régóta léteznek. E rendszerek továbbfejlesztésének, összekapcsolásának, integrálásának azonban korábban hardver, később pedig főleg szoftver akadályai voltak. Nagyon sokáig alapvető szempontnak számított a nagygép-kisgép dilemma. Később pedig – sőt sok esetben még ma is – fő kérdésként fogalmazódik meg az alkalmazott adatbázis-kezelő, térinformatikai, vagy felhasználói szoftverrendszer.   > >  



Gyurkó István – Gyimóthy Béla: Áramszolgáltató vállalatok üzleti folyamatainak informatikai támogatása Műszaki Adattár létrehozásával (a hálózat-üzemeltetés példáján)

(2001) A privatizált áramszolgáltató vállalatok törekednek az új villamosenergia-törvény és a liberalizálódó piac által támasztott követelményeknek mindinkább megfelelni. Ennek kapcsán újragondolják feladatuk ellátásához szükséges üzleti folyamataikat, és igyekeznek a folyamatokhoz illeszkedő szervezeti formát kialakítani. Az új, folyamatorientált vállalatirányítási modell az ügyfelet œ konkrétan a fogyasztót œ állítja a tevékenységek fókuszába, és ennek megfelelően az értékesítési, szolgáltatási folyamatok számára biztosítják a legnagyobb üzleti prioritást.   > >  



Forgács Péter: A Hírközlési törvény szolgáltatói műszaki nyilvántartásokra gyakorolt hatásai

(2001)  június 26-án megjelent a Magyar Közlöny 72. számában a 2001. évi XL. törvény a hírközlésről (továbbiakban: Törvény). A Törvény mérföldkő az átalakulásban lévő hírközlési piacon, hiszen újra szabályozza a hírközlési piac működését és a hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat. A Törvény deklarált célja a verseny élénkítése, a piac liberalizációjának elősegítése. Jelen cikkben e Törvény szolgáltatói távközlési1 műszaki nyilvántartásokra gyakorolt lehetséges hatásait vizsgáljuk. ?   > >  



Tenke Tibor: A digitalizált közműtérképektől a műszaki informatikai megoldásokig

(2001) A közműszolgáltató és távközlési vállalatok alaptevékenységének nélkülözhetetlen eszköze a szolgáltatás tárgyának szállítását és elosztását lehetővé tévő hálózat. A hálózat térbeli elhelyezkedése és kapcsolatai a hálózat elemeinek lényegi tulajdonságait képezik. A hálózatok tervezését, építését, üzemeltetését és a hálózaton történő szolgáltatási tevékenységet támogató informatikai megoldásoknak ezért kezelnie kell a hálózat elemeinek térbeli attribútumait. A térbeliség kezelésére a térinformatikai technológia nyújt megfelelő eszközöket. Magyarországon a térinformatikai technológia alkalmazása bő évtizedes múltra tekint vissza.   > >  



Forgács Péter: Távközlési hálózatok topológiája

(2001) A távközlési hálózatok leírásának sokféle megközelítése, modellje létezik, mint ahogy a nyilvántartási szakértők is e hálózatok más-más részeire helyezik a hangsúlyt. Egy dologban azonban a legtöbb távközlési nyilvántartással foglalkozó szakember egyetért: Bonyolult a modellezendő távközlési valóság. Mely tényezők eredményezik ezen összetettséget?   > >  



Gyimóthy Béla: Közös utakon az áramszolgáltatók egységes műszaki nyilvántartásának megteremtéséért

(1999) Az ELMŰ és az ÉMÁSZ nagyfeszültségű főelosztó-hálózatának  egységes műszaki információs rendszere a NAFIR. A főelosztó-hálózatok  a villamos energiaszolgáltatás hazai rendszerének csupán egy szeletét jelentik, igaz nem éppen jelentéktelen szeletét. A hierarchia csúcsát az országos alaphálózat alkotja. Ebbe dolgozik be az ország összes alaperőműve, ebbe táplálnak be a nemzetközi kooperációs távvezetékek, és ebből vételezi valamennyi áramszolgáltató azt a villamos energiát, amit majd végül a fogyasztónak szolgáltat.   > >  



Szabó József – Lengyel Lajos – Papp Imre: Hol tart ma a MAHALIA

(1999) Az 1997 végén üzembeállított Mahalia rendszer az ütemterveknek megfelelően közeledik a teljes üzemszerű használatba vétel felé. Ez egyrészt a valós adatokkal való folyamatos feltöltés, illetve a rendszer kezeléséhez szükséges szakismeretek megszerzése révén valósul meg. Előzmények:  A Magyar Villamos Művek Rt. 1996-ban meghívásos formában pályáztatta meg a Magyar Villamosenergia Rendszer Alap-és Főelosztó Hálózatának és a Távközlési Hálózatnak a műszaki nyilvántartó rendszerét.   > >